1

I. évfolyam

2. szám

Ára: 1 RON

pro-ozsdolA

A „PRO-OZSDOLA” Interetnikus egyesület a 2009-es év második felében alakult a Kolozsvári Roma Forrásközpont „Fenntartható roma közösségek a Központi és az Északnyugati fejlesztési régiókban” projekt keretében, Lázár László közösségfejlesztő segítségével. A projekt egyik kiemelt célja egy olyan helyi emberekből álló munkacsoport létrehozása, amely felelősen gondolkodik települése sorsáról, a településen élőkről. Létrejöttét támogatta az önkormányzat, a helyi tanács és egy 40-50 fős lelkes csapat. Az alapító tagok száma 21, elnök Erdei Erika, alelnök Mátyás Júlia-Katalin, titkár Furus Márta. A helyi tanács és az önkormányzat segítségével székhelyet is kapott az egyesület, amely nyitott mindenki számára.

Fő célunknak tekintjük a helyi közösség segítését szociális, kulturális, vallási, turisztikai és a sport terén, az emlékművek, helyi természeti kincseink, hagyományaink megőrzését, a roma közösség képzését és beillesztését a társadalomba partnerségben az önkormányzattal, és az egyesület lelkes, önkéntes tagjainak munkája révén.

Már a 2009-es falunapok keretében az egyesületünk felvállalta számos program megszervezését, amivel próbáltuk színesebbé, gazdagabbá tenni a falunapi rendezvényeinket. Megjelentettük a község első lapját „Ozsdola hangja”címmel, amely sokak számára örömet szerzett, és amit továbbra is szeretnénk rendszeresen megjelentetni karácsonyra, húsvétra és a falunapra.

Augusztus és szeptember hónap folyamán Kolozsváron a fent említett projekt keretében ingyenes továbbképző tanfolyamon vett részt 6 fiatal, ahol vállalkozási és közösségfejlesztési ismereteket tanultak. A pályázat révén 21 roma szakmai képzésben részesül és 8 roma szakmai oklevelet szerzett az autószerelés, kőműves és elárusítói szakmában.

Mikulásra gyűjtést szerveztünk a helyi hátrányos helyzetű gyermekeknek, adventi és karácsonyi díszek készítésének elsajátításában besegített Szabó Erzsébet (Bimbi), a hozzávalót a Fides-Impex kft. biztosította.

Az egyesület nem titkolt célja, hogy minél több pályázati lehetőséget kihasználjunk különböző területeken, mint a faluturizmus, szakmai képzések stb.

Falunk ifjúságának összefogásával helyi közösségi és kulturális rendezvények megszervezését tervezzük.

Ezúton köszönjük Lázár László közösségfejlesztőnek önzetlen fáradozását és türelmét, valamint az egyesület minden tagjának a fáradságot, hogy a szabadidőnket feláldozva létrehoztuk az egyesületet. Kívánunk mindenkinek jó egészséget, kitartást, békés, boldog karácsonyi ünnepeket! Az egyesület Vezető tanácsa

Szeretettel köSzöntöm OzSdOla közSég minden lakOSát

Ebben a túlhajszolt társadalomban szükség van a nyitottságra a haladás és a fejlődés irányába, ezért egyre nagyobb az igény az önmagának és környezetének is távlatos jövőt alakító emberre, aki a közös cél eléréséhez együttműködésre kész embertársat keres és talál meg másokban.

Egy ilyen emberekből álló, lelkes csoport kezdeményezésére az idei falunapokra megjelenhetett községünk lapja, az „Ozsdola hangja”, amelynek második számát tartja kezében a tisztelt olvasó. Községünk történelmi múltjának, számtalan értékének és hagyományainak, az itt élő emberek munkájának, tenni akarásának ismertetése mellett lehetőséget nyújt Önkormányzatunk, intézményeink, civil szervezeteink bemutatására is. Bízom benne, hogy a Lap ezen száma is sok újdonságot nyújt Önöknek községünkről, a hosszú téli estéken kellemes időtöltést biztosít minden kedves olvasó számára.

Köszönet illeti mindazokat, akik szabad idejüket feláldozva, fáradságos munkával az „Ozsdola hangja” újabb számának megjelenését lehetővé tették.

A közelgő ünnepek alkalmából községünk minden polgárának kívánok áldott, békés karácsonyt, és egy eredményekben gazdag, boldog új esztendőt.

Tisztelettel és üdvözlettel, Brănduş Szilveszter polgármester

A tisztA lelkek ünnepe

A kicsi Jézus földreszállása a kereszténnyé vált magyarok ezeréves családi ünnepe. Ha kint süvitett a fagyos szél, hullott a hó, a családokban a szeretet melege áradt szét.

Gyönyörűen idézi ezt a karácsonyi hangulatot Jókai Mór: ”Melyiket a kilenc közül” című novellája. A nélkülöző félárva gyermekeket a kicsi Jézus közelsége, a karácsonyi ének ismételt dalolása, a hétköznapi, gondterhelt világból a családi öröm, együtt ünneplés felemelő világába vitte. A rideg magányban élő háziúr gazdagsága nem pótolhatta az éneklő gyermekek örömét. Megragadott az „Emberek a havason”című jól sikerült magyar film vezérgondolata is, amikor a haldokló édesapa a fejére tűzött vérdíj ellenében a kicsi Gergő félárva fiának karácsonyra csizmát és ruhát vásároltatott. Szegények, de bensőségesek voltak régen a karácsonyaink. Pár garas, gyümölcs vagy sütemény reményében karácsonyi énekektől zengett december 24-én, a szent estén a székely falu. A legkisebb gyermekek várták a Jézuska érkezését, a nagyobbak díszítették a karácsonyfát almával, aranyozott, ezüstözött dióval, díszes szalagokkal, gyertyákkal.

A kommunista rendszer a télifa ünnep fogalmával próbálta távol tartani a megszülető Megváltót, a szeretetet, és az internacionalizmus hamis jelszavával a nemzeti keresztény érzést. Az a világ osztályharcos, gyűlölködő szelleme éles ellentéte volt a szeretet lélekemelő ünnepének. A megpróbáltatások ellenére népünk megőrizte keresztény hagyományainkat. Ozsdolán egy kiváló gyermekzenekar játszotta a templom kórusában a harmoniumon játszó kántor úrral az „In dulcis iubito” című zeneművet szólamra. Az énekkar tagjai és a szólisták előadták Kecskés Pásztorjátékát. Két tisztán csengő gyermekhang énekelte a gyönyörű pentaton dallamú karácsonyi népi énekeinket: „Rossz a Jézus kiscsizmája” és „Oltárodhoz jöttem én kis királyom”. A nyugati kereszténység latin nyelvéhez hűen 1958-ban megtanulta az énekkar az „Angelus pastoribus” kezdetű karácsonyi dalt, amelyet ma is a karácsonyi ünnepeken énekel az énekkar.

Új világ új emberei lettünk, a kilenc daloló gyermek helyett ma már alig akad egy-két gyermek a székely családokban. Mindenük van az apró műanyag játékoktól az elektronikus felszerelésekig. Dübörögnek a lejátszók, mindent pótol a televízió. A bensőséges keresztény családi ünnepet sivárrá tette a nyugatról érkező anyagias, önző, pénzéhes világ. Idegenként jöttünk a Kárpát-medencébe egy csodálatos pentaton dallamvilággal. Karácsonyt ünneplő keresztényekké lettünk, de éppúgy nem fogadott be minket a nyugati világ és a környező szomszédok, mint a betlehemi kicsi Jézust Heródes gyilkos világa. Pásztorok, angyalok, napkeleti bölcsek tiszta lelkülete vette körül a Megváltót. Ne legyünk Heródesek, hogy a magyar családok méltóképpen, gyermekhangok énekével köszönthessék a karácsonyt!

Harai Júlia

ny. tanítónő

folytatás a 2. oldalon

A tiszta lelkek ünnepe

folytatás az 1. oldalról

„De jó volna tiszta szívből - Úgy mint régen- Fohászkodni, De jó volna megnyugodni, De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni, Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal kibékülni, Szeretetben üdvözülni.”

„Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek.

Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumban A Messiás Boldogságot szokott hozni.”

Karácsony, a szeretet ünnepe

Szárnyakon repül az idő, és nemsokára újra itt van a karácsony. Gyermekkorom óta számomra ez a legmagasztosabb ünnep, a szeretet ünnepe. Amikor elmúlik a Mikulás piros lángolása, hatalmába kerít ismét a lázas készülődés. Szeretném, ha majd akkor este minden tökéletes lenne: a család, a karácsonyfa, a vacsora, az ajándékok. Ilyenkor minden hétköznapi dolog megszépül, az üzletek, a média, a reklám fokozza ezt a hatást. Sajnos legnagyobb ünnepünk is üzletté lett. De nem szabad e csillogásban megfeledkezzünk a karácsony igazi erkölcsi és eszmei szépségéről.

Pár évtizeddel ezelőtt szüleink, nagyszüleink, dédszüleink számára a kis Jézus születése valami sokkal magasztosabb üzenet hordozója volt. A karácsonyfa dióval, almával, szalmaangyalkákkal, házilag készített szaloncukorkákkal, vattapehellyel díszítődött, alája sem került oly sok ajándék. De amikor meggyújtották a gyertyákat, a szegényesen feldíszített fa fényi közt megérezték a kis Jézus közelségét. Így vált csakugyan ünneppé, a családé, az otthoné, a biztonságé a karácsony. Karácsonykor minden elköltött falatnak varázserőt tulajdonítottak. Rendkívül kedvelték a hüvelyesekből készült ételt, mert az gazdagságot és jó termést jelentett. A karácsonykor elfogyasztott szép piros alma a család összetartozását és együtt maradását szolgálta varázserejével. A székelységnél hagyományos volt a kalács, valamint a mákos- és diós patkó. Karácsony első és másodnapján a legfontosabb étel a töltött káposzta volt. Szívesen emlékszem gyermekkorom gyönyörű karácsonyaira, mert szüleim hagyománytisztelő játékos kedvét viselték magukon.

Vajon napjainkban az angyalhajak, díszek és fényvillogók káprázatos fényénél át tudjuk-e érezni mi is mindezt? Van-e a szülőknek a mai rohanó világban kellő idejük és türelmük, hogy megteremtsék a karácsonyi hangulatot családjaik számára? A mai gyermekek az ajándékok sokaságában megértik-e, hogy ez az ünnep sokkal többet jelent, mint megkapni a régen óhajtott játékokat? Ha a szeretet nem hiányzik is, tudjuk-e érezni a biztonságot egy olyan világban, amikor szegénység és járványok veszélyeztetik népünket? Tudjuk-e úgy értékekkel megtölteni életünket, ahogyan feldíszítjük a karácsonyfát? Karácsony üzenete választ ad mindezekre a kérdésekre. Legalább kis időre el kell felejteni a sok panaszt, a kétségbeesés csak rontaná az ünnep hangulatát. Nehéz időket élünk, de őseink számára sem voltak a karácsonyok gondtalanok. Többször voltak sárosak, véresek, mint békések. A betlehemi csillag eligazította a pásztorokat, most is van mindenből kiút. Meg kell tanulnunk átértékelnünk magunkat. Több időt kell áldozzunk családjainkra, szeretteinkre. Gyermekeinknek sokat kell mesélnünk a mi gyermekkorunkról, az akkori karácsonyok varázsáról. Ápolnunk kell a karácsonyhoz fűződő hagyományainkat, mert ezek megtartó erőként éltetik nemzetünket.

Az iskolában kollegáimmal együtt arra törekszünk, hogy megismertessük tanítványainkkal e hagyományokat, és megéreztessük velük az ünnep kedves, meleg hangulatát. Ezért minden évben osztályonként karácsonyfákat szoktunk díszíteni, természetesen saját készítésű díszek kerülnek rá. Karácsonyi énekeket tanítunk, és amikor körülállva a karácsonyfát elénekeljük őket, érezzük a szeretetet és együvé tartozást. A karácsonyi műsorra is buzgón készülődünk, hisz a gyermekek számára minden színpadi fellépés egy életre szóló élményt jelent. Nemcsak fokozza a gyermekek játékos kedvét, de nagyban erősíti önbizalmukat, önértékelésüket, személyiségformáló ereje van. A szülők egyrészt jobban megismerik gyermekeik képességeit, másrészt össze tudják hasonlítani más gyerekek képességeivel. Ugyanakkor szórakoztatóak és hagyományosak is ezek a műsorok. Kézimunka órákon karácsonyi díszeket készíttetünk, formáljuk szépérzéküket, alakítjuk kézügyességüket, hogy majd felnőttként ízlésesen tudják díszíteni otthonaikat.

Közeleg a Karácsony, lélekben mártózzunk meg a tiszta érzésekben, hogy az ünnep hozzon minden ozsdolai számára, minden hajlékba igaz örömet, szeretetet és beteljesülést!

Ezekkel a gondolatokkal és Ady Endre soraival kívánok minden kedves olvasónknak áldott karácsonyt, szép ünnepet!

Kovácsné Bartók Irén tanítónő

isten kArácsonyi AjándékA

Az egyházi év nagy körforgásában, a visszatérő ünnepek sorában kiemelkedő a karácsony és a húsvét ünnepe, Jézus születése és megváltói halála, feltámadása.

Mindkét ünnepen Isten végtelen szeretetét sugározza az emberek felé. Úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött fiát adta, hogy aki Őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen.

Karácsony az Isten Fia földre születésének ünnepe. A Nobel-díjas Rabindranath Tagore (1861-1941) indiai filozófus írja: „Minden újszülött gyermek azt az üzenetet hozza magával a világba, hogy Isten még nem veszítette el hitét az emberben.” A karácsonykor megszületett gyermekkel kapcsolatosan még inkább találó és helytálló megállapítás ez. A Betlehemben kétezer éve világra jött Kisdedet maga a gazdagon ajándékozó Isten adta a világnak, aki lényege szerint is maga a jóság.

Ki ez a Gyermek, akit az emberiség ajándékba kapott? Mit jelent nekünk az Ő születése? Egy előre kiválasztott szűz leánynak, a boldogságos szűz Máriának a gyermeke. A Szentírás szava szerint „méhének gyümölcse”, akiben nemcsak közénk jött, de valóságosan is velünk lakóvá lett a végtelen Isten. Jézus földre születése azt jelenti, hogy általa kaptuk a kegyelmet, illetve a szabadulást a bűn évezredek óta tartó szolgaságából, hiszen ő irgalmas Istenként akkor is, azóta is megszabadítja népét bűneitől.

Az első karácsony óta, immár két évezrede különös fényesség ragyog ránk, s nyomában olyan világosság és szeretet árad, amely minden más látszat ellenére is, erősebb mint a gyűlölet, a félelem és a sötétség az egyre békétlenebbé váló világban. Az igazi karácsony az Isten szeretetének megnyilvánulása, és ennek a szeretetnek az ember részéről való elfogadása.

Napjainkban ezt, az Isten szeretetének az ünnepét akarják sokan kisajátítani, a vallásos jellegétől megfosztva családi ünnepnek, a szeretet ünnepének, esetleg angyaljárásnak minősítve. Az ilyen emberek is érzik a vágyat a szeretet után, és ezt a vágyukat úgy próbálják kielégíteni, hogy túlságos és drága költekezésbe verik magukat, mintha az igazi szeretetet ezekkel meg lehetne vásárolni. 2002-ben a magyar püspöki kar ezt tapasztalva emelte fel oly keményen a hangját az ünnep elüzletiesedése, tartalmi kiüresedése és hitbeli igazságainak mellőzése, illetve elsorvasztása ellen.

A karácsony öröme elhalványul, talán elhal, ha a túlzásba vitt ajándékok bevásárlásának zaja elnyomja az angyalok karácsonyi énekét: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek.” A karácsony rá kell, hogy ébresszen arra, hogy a földi ajándékok, az evilági örömök és élvezeteken túl a boldogságunkhoz szükséges az Isten ajándékozó szeretetének elfogadása és továbbadása. Az anyagi, evilági ajándékok bősége emberi életünkhöz nem elég, nem tud igazán boldoggá tenni. A Nobel-díjas Kertész Imre napjainkban fogalmazta meg: „mindent csupán gazdasági problémának látni, minden problémát csupán gazdaságilag megoldhatónak vélni - gyilkos életszemlélet, szellemi neutronbomba, amely épen hagyja a testet, csupán a lelket öli meg”. Ezért, ahogy a jó Isten Jézus születésében valóságosan nekünk adta önmagát, úgy kell nekünk is, ha teljes emberi életet akarunk élni, a legnagyobb szeretetben és szeretettel szolgálnunk egymást.

Csak akkor lesz igazi karácsonyunk, ha nem zárkózunk be önmagunkba, szűk családi körünkbe, ha nem csukjuk be szívünk ajtaját, mint hajdan Betlehem lakói a szállást kereső szűz Mária és József, valamint a megszületendő Jézus előtt. Mi is, mint a pásztorok és a bölcsek, el kell induljunk a csillag nyomában, csak így találhatjuk meg pólyába takarva és a jászolba fektetve a közénk megszületett isteni Szeretetet, Jézusunkat, a világ Megváltóját.

Ez a karácsony legyen olyan ünnepünk, amikor: Ma mindenkiben pici lángok gyúlnak, Ma mindenkiben zöld remények égnek, Ma keservét senki sem érzi Sorsának, hidegnek, télnek.

Ma minden szívbe fény csordul bele, Ma új életet vonaglik a hit, Ma mindenki hív, ma mindenki vár Valakit.

(Váradi A.: Karácsonyi ének)

Ez a Valaki a végtelen Istennek ajándéka, Jézus, szülessen meg minden szívben, minden családban, az ozsdolai egyházközségben és az egész világon!

Jakab F. Kálmán esperes

folytatás a 3. oldalon

Isten karácsonyi ajándéka

folytatás a 2. oldalról

A Szent család szállást keres népi ájtatosság

A „Szállást keres a Szentcsalád” népi ájtatosság régi keletű falunkban. Zsögön Mária Magdolna hitoktatót, Szentcsalád csoportvezetőt kértem meg, meséljen erről.

Zsögön Mária Magdolna: Mindig izgatottan vártam már kisiskolás korom óta a fehér hó tisztaságától ragyogó tiszta estéket, amikor indulhattam az úgynevezett Szentcsaládba.

Mi is a Szentcsalád?

Népünk körében elterjedt szép adventi népszokás. Mivel az advent a várakozás ideje, így az Úr Jézus születését előkészítve, várakozva ünnepeljük a karácsony érkezését.

Karácsony előtt 9 nappal, azaz 15-én az esti órákban több csoport tagjai összegyűlnek a templomban, ahol a plébános úr megáldja a szent család képeit és elbocsájtja, hogy 9 különböző családot végigjárva ima és ének kíséretében Isten áldását kérjék a család tagjaira.

A Szentcsalád a családba érkezik: megbeszélt időpontban, estetájt a csoport tagjai összegyűlnek hozván magukkal a szent család képét, és a soron levő család ajtajában beköszöntő éneket énekelnek. A háziak fogadják a beköszönőket, akik átadják a képet a fogadó családnak.

Közös ájtatosság: A csoporttagok az előimádkozót ismételve mondanak imádságokat, közben adventi és karácsonyi énekeket énekelnek, a végén közösen elvégzik a rózsafüzért, különféle szándékokra imádkoznak, énekelnek, majd egy kis agapé után hazamennek.

A szent család képe másnap estig ennél a háznál marad, ahonnan ez a család az összegyűlt csoporttal továbbviszi a következő családhoz.

Karácsony szenvedején este a csoportok visszatérve a templomba hálát adnak Istennek az elmúlt esztendő örömeiért és bánatáért.

A „Szállást keres a szent család” népi ájtatosság bizonyára már nagyon régi egyházközségünkben. Keletkezési idejét nem tudom, de arra emlékszem, hogy kisikolás voltam, amikor Harai Gizi néni és Tóth Margit néni vezetésével mentünk Pénzes Annacska nénihez imádkozni és énekelni. Sokan voltunk, felnőttek és gyermekek. Majd 1985-től én is átvettem egy csoport vezetését, és azóta minden évben sikerült a csoportot összehozni, a 9 estét végigimádkozni és énekelni az Úr Jézus születését várva.

A tavaly is több csoport indult a faluban a falu különböző részeiben.

Az ilyen vallásos összejövetelek fontosak, hiszen az emberek a testi táplálék mellett igénylik a lelki töltekezést is. Ezt mutatja a napjainkban megalakult imacsoportok életképessége, a Skapuláré, Élet a Lélekben, valamint a 7 rózsafüzér csoport működése is.

Zsögön Antal, Erika és kislányuk, Zsanett tavaly fogadták először családjukban a Szentcsaládot. Őket kérdeztem, mit jelentett ez számukra.

- Mit jelentett családotok számára, milyen élmény volt fogadni a Szentcsaládot?

Antal: - A Szentcsaládot fogadni annyit jelentett, mint Jézust befogadni a családunkba. A Szentcsalád járása előtt nem sokkal költöztünk be a házunkba. Nagy öröm volt számunkra, hogy lehetőségünk volt fogadni a mi házunkban. Fontos dolog felkészülni Jézus születésére. Nagy öröm volt az is, hogy sokan összegyűltünk, imádtuk Istent, imádkozunk, énekeltünk, közösen készültünk az ünnepre. Ez több mint hagyomány. Jézust befogadni nagy dolog, nagy öröm. Jézus továbbra is a családunkban él. Jézussal élni nagy öröm.

Erikát kérdezem:

- Mit jelentett családanyaként fogadni a Szentcsaládot?

Erika: - Nagy szeretettel készültünk tavaly a Szentcsalád fogadására. Nem volt teher a készülődés, az emberek fogadása. Örültünk, hogy sokan részesei lehettek a Szentcsalád befogadásának. A 9 nap alatt úgy éreztük magunkat, mint egy nagy családban, nagy családként verődtünk össze, örömmel magunkban. Ezek az esték ráhangoltak az ünnepre, Jézus születésére, és ezáltal lett szép a karácsonyunk. Gyerekes családként jobban átéltük a szálláskereső család gondjait. Nemcsak jelképesen fogadtuk be, hanem továbbra is velünk maradt a szent család, és még hosszú ideig eltöltötte családunkat a szeretet.

- Idén is fogadjátok a szálláskereső Szentcsaládot?

Antal:- Jó együtt imádkozni minden este a Szentcsalád nagy közösségében, és így felkészülni Jézus születésére. Az idén is fogadjuk a Szentcsaládot.

Erika:- Tavaly kb. negyvenen voltunk nálunk, mint egy nagy család, sok gyermekkel. Alig várjuk az idén is.

- Lévén, hogy ezeket tapasztaltátok meg, és kihatása volt, van az ájtatosságnak a családotokra, mit üzentek olyan családoknak, akik még talán nem ismerik a szálláskereső Szentcsaládot?

Tóni:- Én azt üzenem, hogy merjék őszintén befogadni Jézust. Ajánlom mindenkinek, hogy fogadjuk be minél többen a Szentcsaládot, Jézust, mert Jézus maga az Igazság. Jézus jó.

Erika:- Mindenki részese kellene, hogy legyen az ilyen estéknek, mert ezáltal is jobban megértenénk az ünnep jelentőségét, hogy ne csak arról szóljon, hogy mekkora fát díszítünk, vagy milyen ajándékot vásárolunk, hanem megértsük karácsony valódi jelentését, Jézus születését.

Köszönöm szépen az általatok megosztottakat, és kívánom, hogy a Szentcsaláddal a Szeretet és a Béke elmélyüljön családotokban, Jézus születésének öröme eltöltsön minden családot a falunkban és a világban!

Riport: Mátyás Katalin

Karácsonyvárás a konyhában

A háziasszonyok ünnepekkor különösen is figyelnek arra, hogy mit tesznek a családi asztalra. Szeretnék a családot megörvendeztetni finom falatokkal, és sokan bevallják, hogy nagy szeretettel sürgölődnek a konyhában, tudván, majd együtt, közösen ünnepelve fogyasztja a finom ételeket a család, nagycsalád.

Manapság szinte minden ételfélét készen kínálnak a szupermarketek, ezzel is - álcázva- „könnyítve a háziasszonyok dolgán”, de akik az édesanyák főztjén nevelkedtek, tudják, hogy a gondosan és szeretettel elkészített ételnél finomabb nincsen.

Figyelmen kívül hagyva a bevásárlóközpontok figyelemfelhívó és szemfényvesztő kínálatát és akcióit, arra voltam kíváncsi, melyek azok a régi, hagyományos, jól bevált, ízletes ételek, amelyek falunkban régen a karácsonyi ünnepi asztalra kerültek, és amelyeket, édesanyáinkhoz, nagymamáinkhoz híven, mi is megfőzhetünk, süthetünk, és együtt fogyaszthatunk családunkkal.

Kérdéseimmel Felcser Amália (Ámálka) nénihez fordultam, aki életmódjában is hagyományőrző, híven őrzi és tiszteli az édesanyjától, nagymamájától örökölteket.

– Kérem Ámálka nénit, meséljen arról, milyen ételeket fogyasztottak régen karácsonykor!

– Régen nem volt az üzletben annyi minden, mint most. A kenyeret mindenki sütötte. Kalácsot is sütöttünk, diósat meg mákosat.

– Egy-egy családban még ma is szokás, hogy karácsony éjszakáján az éjféli miséről hazatérve asztalhoz ül a család. Régen is szokás volt ez? Ha igen, mit fogyasztottak.

– Általában töltött káposztát.

– Mit reggeliztek régen karácsony napján?

– Töltött káposztát, vagy ki amit szeretett: hurkát, kolbászt. Melléje pedig egy pohár házi pálinkát. Ez családonként is változott, azt fogyasztottak, ami volt. Volt, aki tejeskávét ivott kaláccsal.

– Miből készült a tejeskávé? Manapság gyakori az instant, gyorsan elkészíthető kávé, amiből elkeveréssel szempillantás alatt kész a tejeskávé. Régen nem ilyen kávéval készítették a tejeskávét.

– Akkor nem volt kávés világ, babkávét ittunk. Nyers kávét, zöld kávét lehetett kapni babkávé formájában, amit megpörköltünk, megdaráltunk, és megfőztünk. Ebből öntöttünk majd a tejbe ízlés szerint. Még ma is megvan a kávédarálóm, amit kézzel hajtottunk. Cikóriakávéból is főztünk kávét.

– Mi került ebédkor az ünnepi asztalra?

– Mindig tyúkhúsleves volt házi laskával. Másodiknak töltött káposztát fogyasztottak, vagy kisütött tyúkot, amit, miután megfőtt belőle a leves, kivettük, tepsibe tettük egy kicsi tyúkhúslevessel, befűszereztük, lerbe tettük és sülés közben borral locsoltuk. Mikor szép pirosra sült, pityókapürével tálaltuk.

– Mit fogyasztottak vacsorára karácsony napján?

– Hurkát, kolbászt, húst pityókapürével, savanyúsággal, ami lehetett ecetes uborka vagy savanyú káposzta. Jól csúszott melléje egy pohár bor vagy pálinka. A töltött káposzta mindenkinél megvolt. Aki nem töltött káposztát, nem is volt háziasszony.

– Mit fogyasztottak Szilveszterkor?

– Lencseleves volt az újévi leves. Második kolbász, hurka, sült hús volt. Ritka volt, aki nem vágott disznót, általában minden családban vágtak. Így hideg ételeket is készítettek a háziasszonyok: kocsonyát, disznófősajtot. Ezek is felkerültek az ünnepi asztalra.

Volt, akinek pulykája volt, sültet készített belőle, májából pedig pástétomot. Legtöbbször kemencében sütötték, kenyérsütés után tették be egy tepsibe. Locsolták a levével, hogy puhuljon meg a húsa, és pirosra sütötték.

Volt, aki töltött pulykát sütött. Ezt úgy készítették, hogy miután levágták, megpucolták a pulykát, az aprólékot megfőzték, leőrölték, egész tojást, sót, borsot adtak hozzá. A pulyka bőrét a combjánál felvágták, és ezzel a masszával (amihez még őrölt pulykamellhúst is lehetett tenni) töltötték meg a bőr és hús közötti részt. Ez volt a töltött pulyka, amit ugyancsak kemencében sütöttek. Pürével vagy szalmapityókával, savanyúsággal fogyasztották.

Másképp is meg lehetett készíteni a pulykát. A melle húsát megőrölve fasírozottat készítettünk belőle, vagy szeletekre vágtuk, befűszereztük sóval, borssal, és tojásba mártva bécsi szeletet sütöttünk.

– Milyen süteményeket sütöttek régen a háziasszonyok karácsonyra, Szilveszterre?

– A diós, mákos kalács mellett Szilveszterkor kalácstésztából készült buktát, püspökkenyeret tettünk az asztalra. A püspökkenyeret kakaósan vagy diósan készítettük, és keskeny pléhben sütöttük meg.

Karácsonyra, Szilveszterre és minden ünnepre kürtős kalácsot sütöttünk, az nem maradhatott el. Megsütöttük a hájas tésztát, a krémes hájast, a hájas kiflit.

Mikor én fiatalasszony voltam, nem volt ennyi tésztafajta, mint most. Az év folyamán is sokszor sütöttünk lekváros pánkót, csörögét.

– Egy hagyományos tészta receptjét szeretném leírni, ha meg tetszik osztani egyet a mai fiatal háziasszonyokkal.

– Nagyon szívesen. A hájas kifli nagyon finom és tartós sütemény. Egy adaghoz kell 50 dkg háj, 1 kg liszt, 2-3 tojás, 1 diónyi élesztő, amit 2 deci langyos tejben 1 kanál cukorral felfuttatunk. Citromhéjat is tehetünk hozzá. Meleg helyen kelesztjük. Mikor megkelt, fél centiméter vastagságúra kisirítjük és derelyemetszővel 6-8 centiméteres négyzeteket vágunk. Őrölt, forrázott dióbél halmocskát (amit keverhetünk felvert tojásfehérjehabbal is) teszünk minden négyzet közepébe és kiflicskéknek feltűrjük. Tepsiben megsütjük.

– Mind a mai napig is tetszik sütni a hájas kiflit?

– Ma már a lányom süti ezt a tésztát, és megörvendezteti vele a nagycsaládot.

– Nagyon köszönöm, hogy mindezeket meg tetszett osztani az újságon keresztül a mai fiatal háziasszonyokkal, és hogy betekintést nyerhettünk ezáltal a családot „éltető” háziasszonyok konyhájába.

– Mit ajánl, üzen Ámálka néni a mai fiatal háziasszonyoknak?

– Azt ajánlom, hogy régi, nagymamaféle tésztákat is süssenek, mint például a rétes palacsintát, és kapcsolódjanak bele a főzésbe.

– Tiszteletre- és csodálatra méltó az, ahogyan régen, bár egyszerűen, de odaadó gondoskodással készítették el a nők, az édesanyák az ételeket, a süteményeket a családjuk számára. Kívánom azt, hogy ma is ébredjen fel sokunkban a családunknak való főzés, sütés öröme, és fedezzük fel a benne rejlő értéket. Áldott karácsonyi ünnepeket és egy boldog, egészségben gazdag új évet kívánok Ámálka néninek családja körében!

Riport: Mátyás Katalin

folytatás a 4. oldalon

Karácsonyvárás a konyhában

folytatás a 3. oldalról

OzsdOlai veszélyek

Újságunk első számában szándékoztam megjelentetni ezt a cikket, de helyszűke miatt eltolódott egy olyan időpontra, mikor már nem annyira aktuális a téma.

Ezt a címet nem véletlen adtam ennek az írásnak, ugyanis nemcsak a nagytestű vadállatok, mint a medve, vaddisznó, farkas vagy hiúz jelentenek veszélyt a természetjáró emberfia számára, hanem egy piciny pók szúrása is végzetes kimenetelű lehet bármely melegvérű élőlényre nézve. De hát szerencsénkre nálunk ilyenek nem fordulnak elő!

No, de léteznek kígyók, amelyek a jelen cikk tárgyát képezik. Erről szeretnék rövid ismertetőt nyújtani, és tanácsot adni arra az esetre, ha az ember találkozik, vagy rosszabb esetben már “találkozott “ vele. Úgy vélem, a témához kapcsolódó információk még akkor is hasznosak lehetnek, ha a kígyók, lévén hidegvérű állatok, már dermedten hibernálnak az erre számukra alkalmas helyeken.

Beismerem, a „kígyóvilág” kedvenc témáim közé tartozik, mivel a kígyóveszély lépten-nyomon jelen van a természetjáró ember útjában, és ha veszélyt érzünk, akkor mindig figyelmesebbek, körültekintőbbek vagyunk, cserkészesen:“ résen vagyunk”.

Fontos tudni, hogy mifelénk elég kevés kígyófaj talál élőhelyet, ezek közül említhetjük meg a siklófajokat és a viperafajokat. A siklófajok közül nálunk kettő fordul elő: a vízisikló meg az erdei sikló. A vízisiklót könnyű felismerni, a test egybeforrik a fejjel, és a fülénél sárga pigment található. Az erdei siklónál szintén egybeforrik a test a fejjel, zöldes-szürkés színű árnyalatok jellemzik, azonban méretesebb mint az itteni vízisikló (léteznek nagytestű vízisiklók is). Megjegyzem, hogy ezek csak védekezésből marnak, marásuk azonban nem tartalmaz mérget, mivelhogy nincs méregfoguk. Csak a bőrt szaggatják fel a sok apró fogukkal, ami elég fájdalmas lehet, és tanácsos betaminnal kimosni, a sebet vagy rosszabb esetben kékszesszel (a kékszesz a vérzést fokozza). Legrosszabb esetben ha más nincs, akkor a szilvapálinka is szóba jöhet, mint fertőtlenítőszer.

A helyzet sokkal súlyosabb, ha vipera mart meg! Sajnos az utóbbi két évben többen is áldozatául estek a viperamarásnak nemcsak Ozsdolán, hanem a környék más településein is. A kígyótámadások nagyobb száma az utóbbi évek egyre melegebbé váló nyarainak tudható be, melyek kedveztek a kígyók elszaporodásának.

A viperafajok széleskörű családjából két fajt találunk meg a mi vidékünkön: a keresztes viperát és a fekete viperát. Ezeken kívül megemlíthetjük a Szent- Anna tó környékén észlelt homoki viperát.

A keresztes viperát legkönnyebben a színezetéről tudjuk felismerni. A gerincen végigvonuló rombusz formájú barna alakzat dominál a testen. A feje háromszögletű, a két méregmirigy miatt a fül tövén kiszélesedik, a nyaka befűződött. A pupillája pedig függőleges állású. Az állat lomha mozgású, teste tömzsi, hurkaszerűen megvastagodott, a farka hirtelen vékonyodik, hossza nem több 60 centinél. A fekete vipera színe kökörcs fekete, feje alakzata olyan, mint a viperáké, tehát háromszögletű. A vipera harapását csak két fognyom jelzi, és a seb nem vérzik, sőt az első pillanatban nem is fáj, mert a méreg tartalmaz némi fájdalomcsillapítót. A támadó felismerését nehezíti, hogy az emberek általában idegesek, amikor azonosítani kéne a hüllőt. Pedig a mintázat és a test alakja is nagyon jellemző a viperára.

Marás esetén az áldozatot nyugalmi helyzetbe kell tenni és nyugtatni, hogy a szív minél kevesebb vért pumpáljon a testbe és a vér körforgása minél kisebb legyen. Alkoholt itatni az áldozattal szigorúan tilos! Drámai tünetek jelentkezhetnek, akár öt perccel a marás után, vagy órákkal utána. Ezek közé tartozik a hányinger, a hányás, inkontinencia, kólika, hasmenés, izzadság, láz, tudatvesztés, sokk, angiödéma az arcon, az ajkakon, nyelven és torokban. Kezelés nélkül e tünetek akár 48 órán át tarthatnak. Ma legalább nyolcféle ellenméreg ismert keresztes vipera marása esetére. A kezelés, vagy legalábbis a beteg monitorizálása egy évig is eltarthat. A seb fölött azonnal el kell kötni jó szorosan a végtagot és a karórát megnézni, mert a kötést 15 percenként fel kell engedni, hogy a végtag el ne haljon, majd néhány másodperc múlva újraszorítani. A mobiltelefonos világban jó azonnal a 112-re telefonálni, és a mentőt a legközelebbi járható helyre rendelni. Nem kell pánikolni, mert az itteni viperák által megmart áldozatok 98%-ka túlélte a támadást. (A puffogó vagy a gaboni viperánál másképp tevődik fel a kérdés, vagy akár a csörgőkígyónál is, de ezek szerencsére nem élnek nálunk.)

Mivel védekezhetünk?

Legyünk elővigyázatosak, főleg az erdőben, napsütötte erdőírtásokon, sziklás-köves helyeken, mert itt találnak élőhelyet a hüllők. Ha ilyen helyeken járunk, nem árt, ha néhányat tapsolunk vagy hangosan tappantunk a talajon a lábunkkal, így fejlett mozgásérzékelőjük segítségével észlelnek és menekülnek. Ritkán támadnak, csak abban az esetben, ha bántalmazzuk, vagy meg akarjuk fogni őket. Soha ne menjünk rövid nadrágban vagy papucsban ilyen helyekre, mindig használjunk vastagabb nadrágot, bakancsot vagy csizmát!

Ne feledjük el, hogy védett állatok, és nagyon hasznosak, szöcskékkel, bogarakkal, egerekkel táplálkoznak. Ne bántsuk őket ok nélkül, hiszen ezzel a természetben teszünk kárt!

Felcser Levente

folytatás az 5. oldalon

Ozsdolai veszélyek

folytatás a 4. oldalról

Karácsony és szilveszter

December 25-én reggel kimentem az udvarra, hogy a frissen hullott hóból építsek egy hókutyát és egy hólovat. Megépítettem a hójátékokat, amiket megterveztem, majd egy hótáblát készítettem és arra írtam pálcával.

Hamarosan leszállt az este, és bementem a házba, majd elküldtek a szomszédba, ahonnan hét óra fele mentem haza, és a konyhában vacsoráztunk. Ezután számítógépeztem, és egyszer csak semmi ajtó- vagy ablaknyitás nélkül valaki betette az ajándékokat a karácsonyfa alá.... Nagyon sok ajándékot kaptunk, de a legszebb ajándék a most három éves kutyám volt. Másnap reggel vártuk a marosi vendégeinket.

Szilveszter estéjét vendégeinkkel töltöttük. Éjfélkor kimentünk az utcára és meggyújtottuk a petárdákat.

Újév reggelén vendégeinkkel elindultunk az erdőre és egészen a Putna-i vízesésig mentünk. A vízesés nagyon szép volt, és a dermesztő hideg ellenére sem volt befagyva. Elbűvölő látványban volt részünk.

Zelk Zoltán Hóember című versével szeretnék mindenkinek áldott Karácsonyt és nagyon boldog Új Évet kívánni:

Csillog a fákon a zúzmara,

ragyog, mint az ezüst,

s repül a sivalkodó szélben

akár a por, a füst.

Serényen dolgozik három gyerek:

fagyos kezeikkel

gyúrják a havat, mint agyagot,

készül a hóember.

Ördög Mercedes, IV.B osztály

Hívatlan látogató

Meleg szeptemberi est szállt le Ozsdola községre. A tikkasztó hőség ellágyította az embereket, s lefekvésre készültek a Kopolnón is. Egyszer csak kutyaugatásra és kerítésbontásra lett figyelmes az egyik család. A szokatlan zajra az udvarra vonult a ház népe, s hát uramfia, a juhszínnél egy medve alakját látták körvonalazodni. Kiabálni kezdtek, ki ahogy tudott, de a kelletlen látogató nem jött különösebben zavarba, nagy huzavona után abbahagyta a szín bontását benne a halálra rémült bárányokkal. Visszavonult, ám egy pár perc múlva a következő szomszédot vette célba. A már felkiabált szegelet, a begerjedt hangerő újból távozásra késztette a nem kívánatos idegent. Ami nem sikerült ma, sikerülhet holnap. Másnap és harmadnap este újból jelentkezett. A kerítéseket, amit a gazdák kijavítottak estére, lebontotta reggelre.

A látogatássorozat végül is nem járt sikerrel, a koma az esti szürkületben a nemzeti útvonalon, ismeretlen irányba távozott.

Feltehetjük a kérdést – honnan ezt a bátorságot? – hogy lakott településen közlekedik egy vadonban élő, magányt szerető állat. Igazolodni látszik az a szóbeszéd, miszerint ezek bealtatott és áttelepített „kukázó” medvék turisztikai üdülőhelyekről, szállodáktól, ahol már veszélyt jelentettek a járókelőkre. Tudatosult ezekben az állatokban, hogy, ahol emberek vannak, ott könnyen élelemhez jutnak. Szokásból lett életforma. A gond az, hogy a félszelíd állatok áttelepítésével a problémák is jönnek, és igaz lesz a székely vicce:- Apa, medvét fogtam! – Engedd el, fiam! Mire a fia:– Én elengedném, csak ő nem enged el!

Kovács Géza

Szénből, kavicsból kap szemeket,

hadd nézze: a világ

milyen fehér! S milyen szépek

az ezüst téli fák.

A varázslatos karácsonyfa

Hideg téli nap volt. A zúzmarás ablakból néztem, hogy jön-e az angyalka.

Egyszer csak, amikor nem figyeltem oda, a másik szobából egy hang hallatszott. Kíváncsi lettem, átmentem, hogy megnézzem, és egy szép fenyőfát találtam. Nem tudtam elképzelni, hogyan kerülhetett oda. Később visszamentem a másik szobába, és hamarosan hívtak vacsorázni. Nagyon finom vacsorát készített a nagymamám, el is feledkeztem a fenyőfáról.

Mire újból bementem a szobába, már egy csodálatos karácsonyfát találtam. Csillogott, villogott, pompás látvány volt...Alatta a sok kedves ajándék.

Sajnos nem vettem észre, mikor jött be az angyal, de a karácsonyfa látványa mindenért kárpótolt.

Páll Tímea

IV. B osztály

kedves jóindulAtú ozsdolAi emberek!

Mondom ezt azért, mert nem vagyunk egyformák, már születésünktől fogva nincsen két egyforma ember, mindenki a saját adottsága és meglátása szerint cselekszik, és veszi ki részét a társadalmi élet építő tevékenységeiből. Valamilyen módon mindenkinek egy bizonyos százalékban hozzá kell járulnia a társadalom építéséhez, hiszen halandók vagyunk, és valamit át kell adnunk a következő nemzedéknek, mert az a nemzet, amelynek nincsen múltja, annak nincsen jövője sincs. Jövőnket mindig a múlt tapasztalataiból kiindulva építjük fel. Ha az ember valamit meg akar tenni, kitartással mindent el lehet érni. Így történt ez 1994-ben, amikor a rendszerváltás után mindennemű kultúr- és sporttevékenység egyszerűen megszűnt. Néhány évi hallgatás után elhatároztam, hogy mivel a sport már nyugdíjasként nem testhezálló, megszervezem a kultúrtevékenységet. Igen ám, de ehhez valamilyen formában össze kellett szedni a társaságot, mert úgymond többségben az erő. Így döntöttem a nyugdíjasklub megalakítása mellett. 2004-ben tettem egy felhívást a községi nyugdíjasok felé a helyi tv-ben, amelyre néhányan pozitívan válaszoltak, néhányszor egypáran összegyűltünk, de nem volt megfelelő a hozzáállás, és mindennemű jóindulatom mellett kudarcba fulladt a kezdeményezésem. Két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét megtegyem azt a felhívást, és ekkor sikerült, mert 2006 óta folyamatosan működik a klub. Eleinte a klub tevékenységét a daléneklés és a régi szokások felelevenítése töltötte ki, majd bővült színjátszással, közös kirándulásokkal, és a névnapi ünnepek megszervezésével. A színjátszáshoz nemcsak nyugdíjasokra, hanem fiatalokra is szükség volt, éppen ezért megalapítottam a klub keretén belül a vegyes dalkört, amelybe iskoláskortól a nyugdíjaskor végső határáig mindenki belefért, és így sikerült fiatalokat nyerni a színjátszó csoport részére. A színjátszó csoporttal több mint hét községben vendégszerepeltünk sikerrel, ahová bármikor visszavárnak.

A nyugdíjasklubnak köszönhetjük, hogy kapcsolatba kerültünk a magyarországi Nógrádi Tóth István vezette nótaénekes tanintézettel, amelynek tagjait két alkalommal is vendégül láttuk, ahol nagyon jó baráti viszony alakult ki köztünk. Következésképpen minket is meghívtak a balatonparti művésztelepre, ahol két nyári kiránduláson különleges bánásmód és nagyon jó körülmények között voltunk fogadva, természetesen fizetésünk ellenében. A dalkörrel a színdarabok kiegészítéseként többször felléptünk, szerepeltünk az Ozsdolai Napokon is.

Természetesen nem ment minden olyan simán, ahogy én ezt leírtam.Voltak nehézségeink, de mindig valamilyen módon, közös nevezőre jutottunk, és hála az Istennek a klub jól működik és bővül. Minden jóindulatú és segítőkész személyt szeretettel várunk és fogadunk körünkbe.

Borbáth Tibor

Karácsony

Amikor Mikulás jön,

Nagy a csönd.

Sok szép ajándékkal a kezében,

Szeretet a szívében.

Amikor az Angyal jön,

Karácsonyfának dísze csöng.

Alatta a sok ajándék,

Meg sok boldog arckép.

Fejér Henrietta, III. B osztály

Amikor Betlehembe Jézus születik,

A három királyt a csillag vezeti

Kisdedhez istállóba,

Hisz Ő a világ Megváltója.

Ozsdola földtani felépítése

Ozsdola területét teljes egészében üledékes kőzetek borítják. A legidősebb kőzetek krétakorúak (145 millió év), melyek főként fekete palák (Audia rétegek). Ezen kőzetek repedéskitöltésében találhatóak a nagy tisztaságú kvarc kristályok amiket mi, ritkaságukért és szépségükért „ozsdolai gyémánt”-ként ismerünk.

Időrendben és kiterjedés szempontjából a Tarkő homokkő következik. Ezek a kőzetek az eocén elején (55-40 millió éve) rakodtak le. Ebben a kőzettípusban található a Kőlik barlang (45 m) a Csihányos hegy oldalában, ami tektonikai (szerkezet földtani) mozgások révén jött létre, valamint az erozió által kipreparálódott Óriás-kő a Kurtában. Megmunkálhatósága és elterjedése miatt a Tarkő homokkő képezi az építkezések egyik fő alapanyagát Ozsdolán.

Következő nagyobb kőzetegységeink az oligocén (33-23 millió év) folyamán rakodtak le. Ezek a kőzetek gazdasági szempontból kerültek a figyelem középpontjába a bitumenes palák révén, mint potenciális kőolajtárolók. Régóta ismert az Ojtozi-szoros és Sósmező területén előforduló kőolaj, „deget”, amit kocsikenésre és világításra használtak elődeink. Ezen előfordulások, valamint a forrásokban megjelenő kőolajnyomok (petroleum) alapján egy célirányos kutatást indítottak el a 19. század utolsó felében. Ennek kapcsán több kutatófúrást melyítettek Ozsdola területén és a Putna-völgyében, de nem bizonyultak oly sikeresnek, mint Gelencén. A bitumenes palák Kliwa homokkővel (nagy tisztaságú kvarc homokkő) és konglomerátummal (már korábban lerakódott és újra áthalmozott kőzetek) váltakozva fordulnak elő. Ezek a kőzetek alkotják a Kovás-ponkot és az Ojtoz völgyét.

Az ismertetett földtani időszakokban lerakódott és áthalmozott üledékek a tektonikai mozgások folyamán felgyűrődtek és takarórendszerekbe rendeződtek. A további mozgások és a kőzetekben lévő feszültségek feloldódása következtében vetődések jöttek létre, fontos szerepet játszva a völgyek, valamint a vízhálózat kialakulásában. A kéregmozgások napjainkban is aktívak, ezt bizonyítják a gyakori földrengések.

Legfiatalabb ismert földtani képződményünk a negyedkori (pár ezer év) tőzegláp, ami Ozsdola legalacsonyabban fekvő részén, a Bokros-ban talalható. A tőzeg elhalt növények felhalmozódásából, vizes és levegőtől elzárt környezetben képződik. A tőzegláp növénytársulása a területrendezés és vízelvezetés alkalmával, valamint az utólagos kitermelési munkálatokkal teljesen megváltoztatta az addig létező lápos jellegét. Kiszáradása után tüzelőanyagként vagy talajjavítóként használjuk.

A rövid földtani ismertetőm végén a még napjainkban is tartó talajképződést említeném meg, melynek legelterjedtebb típusai a barna erdőtalajok, a podzolosodott és a csernozjom talajok.

Kovács Alpár

Ozsdola számokban

Közelegnek a szent karácsonyi ünnepek, egy új esztendő. Ismét lezárunk egy évet, amikor minden ember mérlegeli az elmúlt időszakot, a teljesítményeit meg a veszteségeket.A személynyilvántartó iroda mérlege a 2009-es esztendőben eképpen alakult:

A 2009-es évben a faluközösségünk 28 újszülöttel gyarapodott, akiket nagy szeretettel köszöntünk, kívánva egészséget és hosszú boldog életet mindnyájuknak. Isten hozta közösségünkben. Ozsdolán született: Borbáth Alfréd-Emil, Boros Lehel-Davide, Borcsa Lorenzo-Oszkár; Borcsa Hunor-Attila, Borcsa Benjamin-Patrik, Boros Márk, Deme István, Deme Áron-Sebastian, Földes Levente, Gondos Noémi, Köllő Andrea, Kovács Balázs, Kurta Hunor, Kulcsár Ákos, Lukács Imre-Hunor, Marti Kriszta-Krisztina, Mezei Norbert-Bálint, Molnár Regina, Şelaru Alexandru-Sabin, Seuciuc Andrea, Szabó-Mánya Renáta, Szép Szilárd, Szőcs Alexa-Antónia, Szurkos Zsolt, Tóth Balázs.

Hilibben született: Márkos Márk és Csengeri Zonga.

Házasságot kötöttek: Zölde Elemér és Bögözi Piroska, Molnár Balázs-Botond és Comaroni Melánia-Anca, Kalányos Szilveszter és Borcsa Gabriella, Mezei András és Kovács Emese, Selaru Marian és Hengán Edit, Vitályos Csaba-István és Szekrény Bernadette, Földes Levente és Gocz Stefánia-Valeria, Ciupac Miklós és Bálint Timea-Éva, Arros Jenő és Csillag Anna, Gondos Tibor és Tóth Izolda, Tóth Lóránt és Dénes Emese, Bögözi Levente és Secelean Elena, Hanu Emanuel-Costel és Gondos Zita-Gizella, Dragomér Csaba és Boros Csilla, Kalányos Endre és Deme Krisztina. Sok szerencsét és boldogságot kívánunk nekik!

Sajnos közösségünkből eltávoztak 43-an. Ozsdolán elhunyt: Bartok Mihály-Imre, Bende László, Borbath Anna, Borcsa Margit, Borcsa Vilma, Deme János, Deme-Kalányos Erzsébet, Dumitriu Dan, Gondos András, Furuzs László, Ferencz Margit, Finna Ferenc, Gazda József, Gondos Mihály, Gondos Csaba, Gondos Sándor, Jánó Gegely, Kádár Mózes, Kovács Lajos, Lázár Mária, Lukács Csaba, Marti Mihály, Mátyás Imre, Majláth Vince, Mojzi Mária, Mojzi Vince, Nyegro-Tarcsi Mária, Pál Géza, Szejke István, Szekrény Mihály, Szőcs József, Tibesz Árpád, Tibesz Matild, Tibesz Miklós, Toth Gyula, Toth Lajos, Vitályos Adalbert, Zsögön Ignác,

Hilibben elhunyt: Balogh János, Hajdu-Balogh Károly, Kondorossy Tibor-Sándor, Ozsváth Gáspár, Szabó Juliánna. Isten nyugosztalja őket!

A község minden lakosának ezúton kívánok békés, boldog karácsonyi ünnepeket és egy boldogabb új esztendőt!

Irodavezető: Dáni Ildikó

Egészséges életmód

Egészséges életmódról a tudatos, pozitív szellemi, lelki beállítottság, a kiegyensúlyozott táplálkozás és természetesen a sportolás jut eszembe.

Az egészséges életmód garantálja az általános jó közérzet elérését és fenntartását. Korunk táplálkozása, technikai fejlettsége arra a pontra jutott, hogy a mindennapokban, rohanó világunkban az egészséges táplálkozás háttérbe szorult. Egyre több problémát próbálunk gyógyszerekkel kezelni, vagy éppen az állapotot fenntartani. Sajnos helytelenül.

Mi az egészséges élet helyes technológiája?

Kizárólag az, ami működik, nem feltétlen a drága kezelés, a reklámszerek.

Az egészség is személyes dolog. Egészségünket meghatározza a makro- és mikrokörnyezetünk és öröklött tulajdonságaink. Vannak és lesznek újkeletű vírusok, baktériumok, ne ezzel foglalkozzunk. A szervezetünk állandó kontaktusban van velük, és harcol ellenük. Mire kell odafigyelnünk?

Mi a szervezetünk védekezőrendszere? - Az immunrendszerünk.

Ennek az erősítésének egyik módja a helyes táplálkozás. Immunrendszerünk hatékony működéséhez eszenciális aminosavak, szénhidrátok, zsírok, eszenciális vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek állandó, kiegyensúlyozott bevitelére van szükség.

Naponta együnk legalább 5 zöldséget és gyümölcsöt, igyunk sok folyadékot, együnk mézet, diót vagy mogyorót, zsírszegény húst és tejterméket, gabonafélékből a teljes kiőrlésűt használjuk. Aki ezt rendszeresen teszi, kellő mennyiségű vitaminhoz, ásványi anyaghoz és nyomelemhez juttatja a szervezetét. Fogyasszuk saját termékeinket, környezetünkben található gyógynövényeket! Egészséges életmódra felnőtt korban nehezebb áttérni, mint fiatalon. Így szoktassuk gyermekeinket a rendszeres zöldség és gyümölcsevésre, testmozgásra és természetes testápolásra babakoruktól, számukra ez lesz a megszokott életmód. Ha ezeket betartjuk, odafigyelünk arra, hogy mivel ápoljuk és tápláljuk testünket, pozitív hatását is hosszú távon élvezhetjük!

“Ha nem vagy rá hajlandó, hogy változtass az életeden, nem lehet rajtad segíteni.” (Hippokratész)

Amit megeszel, abból te leszel. Ha egészségesek vagyunk, nincs különösebb bajunk.

Egészségben gazdag, békés új esztendőt kívánok mindenkinek!

Köllő Mónika

Ferencz Ákos, II. B osztály

Testvértelepülések

Doboz

Doboz nagyközség a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében a megyeszékhelytől, Békéscsabától 13 km-re észak-keletre fekszik, és mintegy 383 hektáron 4550-en lakják. Ősi település, amelyről az első írásos emlék 1075-ből maradt ránk. 2005-ben ünnepelték meg a település fennállásának 930. évfordulóját. A település Békéscsaba, Gyula és Sarkad felől közelíthető meg műúton.

Doboz 1971-ben nagyközségi rangot kapott, és az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül. E fejlődés eredményei a vezetékes ivóvíz hálózat, a gázvezeték kiépítése, az intézményes szemétszállítás megvalósítása, az intézmények fejlesztése, az utak portalanítása. A település központjától mintegy 4 km-re van Doboz-Szanazug üdülőterület. Szanazug a Fehér és Fekete Körös deltájánál a Kettős-Körös két partján fekszik. Levegője tiszta, üdülésre, pihenésre alkalmas terület. A település 2004-ben Magyarország legtisztább települése címet nyerte el.

A két község vezetői 1996–ban írták alá a testvértelepülési szerződést.

Tiercé

A franciaországi Tiercé egy kis község a Maine-et-Loire megyében, a Loire vidékén. A Tiercé név eredetére két lehetséges magyarázat is van: Tiercé egy bizonyos Tessius nevű úr birtokán levő helység lehetett. A másik jelentés szerint Tiercé a nevét az „Adtertiana lapidem”–ből kapta, aminek feltehetően a következő a jelentése: a harmadik útjelző kő az Angers–től a Sarthe folyóig kígyózó gall útvonalon. Tiercében a fontosabb látnivalók a templom, a polgármesteri hivatal épülete, a Maquillé kápolna és a volt fiúiskola.

A két község vezetői 2007. június 23–án írták alá a testvértelepülési szerződést.

Becske

Becske község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben fekszik. A Cserhát hegységben található, a Galga-patak völgyében a Szanda-hegy lábánál. A település első írásos említése 1272-ből származik (Bechke). A település neve feltehetően a Benedek egykori személynévből származik, ezt valószínűsíti, hogy a település közelében állt egy 12. században alapított benedek-rendi apátság. A török hódoltság előtt számos földesúr birtokolta, közöttük Széchenyi Benedek, a Széchenyi család egyik őse. A 16. században a Bosnyák család, majd a Lónyai család birtokolta. A 18-19. században közbirtokossági község volt. Nevezeteségei a Balás-kúria a 19. századból és a buddhista sztúpa.

A két község vezetői ez év szeptember 12–én írták alá a testvérközségi kapcsolat alapító okiratát.

Ozsdola- füzetek

Titokzatos karácsony

Körülbelül öt-hatéves lehettem, amikor egy téli reggelen izgatottan ébredtem. Észrevettem, hogy mindenki sürög-forog a családban. Anyukám megkért, hogy segítsek neki kalácsot sütni. Miután betettük a kalácsokat a sütőbe, elmeséltem anyukámnak, hogy milyen ajándékot szeretnék kapni karácsonyra.

Este a szüleim elvittek tatánkhoz, bármennyire is otthon szerettünk volna maradni. Tatánk kiment fát vágni, mi pedig a kishúgommal tévét néztünk, de nem úgy, mint máskor, mert mindig azt figyeltük, hogy megjött-e az angyal. Egy pillanatra belemerültünk a rajzfilmbe, és ezalatt megérkezett az angyal. Nem értettük, hogy hogyan történhetett, mert az ajtónyikorgást sem hallottuk...Különös, de minden évben titokzatosan, észrevétlenül látogat meg minket az angyal....

Később értünk jöttek a szüleink, és mire hazamentünk már otthon is nagy karácsonyfa várt ránk.

A karácsonyvárásban a titokzatosság, a meglepetés, az örömszerzés és a meghitt családi hangulat, a szeretet jelenléte a legfontosabb.

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek!

Marti Andrea

IV. B osztály

szeptember végén

A Szent István király által ezer évvel ezelőtt alapított római katolikus Erdélyi Egyházmegye gyulafehérvári püspöki katedrálisában csodálatos élményt jelentett szeptember 29-én, Szent Mihály ünnepén tartott egyházi szertartás és megemlékezés.

A Székesegyházban és környékén tízezer magyar ünnepelte, hogy ezer éve katolikusok, magyarok, Szent Királyunk emlékéhez hűek vagyunk.Ez a lélekemelő keresztény ünnepség méltóképpen bizonyította, hogy nem elég a négy fal közt televízión, rádión, interneten keresztül magyarnak lenni. Ott kell lenni személyesen, gyarapítva az imádkozó és ünneplő tömeget, hogy lássa Róma, aki sokáig méltatlanul bánt velünk, alaptalan félretájékoztatás kapcsán. Előbb adott Bukarestnek érseki rangot, mint a Gyulafehérvári Egyházmegyének. Márton Áron püspök úr csodálatos életútja és Csíksomlyó egyre növekvő, terebélyesedő Istentdicsérő pünkösdje hívta fel a figyelmet, hogy Erdély római katolikus hívei megérdemlik a tiszteletet és megbecsülést. Kevesen voltunk Ozsdoláról az ezeréves megemlékezésen. Két rendkívül figyelemre méltó megjegyzés hangzott el a hátam mögött, a tízezer ember ajkáról szálló magyar Himnusz után:

-1918. december elsején nem volt annyi román ott, amikor kikiáltották Erdély Óromániához való csatolását,

-újabb halk megjegyzés:Trianon óta annyi magyar soha nem gyűlt ott egyszerre össze.

Elgondolkoztató ez a két megjegyzés, és azt sugallja, hogy a nyugati világ figyelmét rá kell irányítani óriási tévedésére, amikor feldaraboltak egy jól megszervezett gazdaságilag, kulturálisan és évezredes múlttal rendelkező területi egységet, amit Kárpát-medencének hívtak. 1918. december elsején ott voltak a szászok is egy medgyesi vezetőjükkel, és a hamis ígéretek bódulatában ők is ellenünk szavaztak. Később, amikor kulturális intézményeiket, iskoláikat, jogaikat éppúgy elvesztették, mint mi, belátták helyrehozhatatlan hibáikat. Húsvét éjszakájához és napjához két tragikus gyászunk fűződik. 1241 húsvét éjszakáján a Mohi pusztán az ünnepi hangulatban levő IV.Béla király és hadserege nem számított a tatárok rajtaütésszerű támadására. Elveszett a csata stratégiai hiba miatt.Az üldöző tatárok elől nagy áldozatok árán sikerült megmenteni a magyar királyt. Magyarországot szétdúlta a mongol sereg. Az Adria partjáról visszatérő király olyan vármegyén is haladt át, ahol csupán hét élő embert talált. Behozta a szász telepeseket Németországból, hogy a Kárpátok déli vonulatát védjék. Sok kiváltságukért hálából a szászok alig három évtized múlva 1272-ben a húsvéti szertartás idején Szászsebesről kiindulva, a mit sem sejtő ünneplő katolikus magyarokat a Székesegyházban lemészárolták, a katedrálist feldúlták és felégették. Akkor ők is a római katolikus hitet vallották. Trianon után elrománosodtak, nyelvüket részben elvesztették, autonómiájuk megszűnt, amit évszázadokon át az Unio Trium Nationum számukra biztosított a magyarok és székelyek mellett. A kommunizmus aranykorában a diktátor egy részüket eladta rabszolga módra tízezer márkáért, vagy önként elmentek hátrahagyva elvett csodálatos gazdaságaikat és egy hétszáz éves nagynevű kultúrát.Hétszáz éves ellenségeskedés után némi nosztalgiával tekinthetnek vissza nyugatról erdélyi virágzó múltjukra. A szászok eltűnése Erdélyből pótolhatatlan veszteség számunkra is. A múltban elkövetett hibáikat a gyulafehérvári ünnepségen tömeges jelenlétük részben jóvá tehette volna. A hétszáz kilométeres út fáradalmait kárpotolta az a magyar fejedelmi központ ünnepsége, ami felidézte kersztény múltunk értékeit. A vár épületeinek minden köve, a híres könyvtár, a restaurálás alatt álló katedrális, melyben Erdély fejedelmei és nagyjai nyugszanak, igazolják jogos ittlétünket. Népek jöttek, mentek, háborúk pusztítottak, de mi mégis reménykedve tekintünk a jövőbe és Isten segítségét kérjük fennmaradásunkra és mindennapi életünkre. Bátran merjük mondani, hogy megérte Gyulafehérváron szeptember 29-én tízezer magyarral az Istent dicsérni. Bizonyság ez arra, hogy nem a kihívóan provokáló magyarkodás ma már a célravezető, hanem jogainkért való tömeges kiállás.

Haray László

RMDSZ elnök

A legszebb karácsonyi élményem

Megérkezett a karácsony, minden kisgyerek várva várta a maga angyalkáját, Jézuskáját.

Én is kicsi voltam, és várva vártam az angyalkát. Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen az angyal. Hófehér ruhában jár és szárnya is van?...

Az angyal azonban láthatatlan maradt, bármennyire is próbáltam meglesni őt. Mindennel próbálkoztam: bebújtam az ágy alá, a sarokból is leskelődtem, de hiába. Elmentem a nagyszüleimhez is, hátha ott több sikerrel járok. Mire hazamentem, a karácsonyfa már ott állott a szobámban.

Az angyaljárás varázsa, a karácsonyfa, a frissen sült kalács illata, a kis Jézus születésének öröme, a családi béke, a meghitt hangulat, a szeretet minden évben megismételhetetlen élményt nyújt számomra.

Vitályos Dorottya-Lídia

IV. B osztály

Hajrá, ozsdolai focicsapat!!!

Mire e sorok megjelennek, a negyedik ligában véget is ér az őszi bajnokság.

Megkértem Gazda Józsefet, a csapat edzőjátékosát, hogy számoljon be egypár szóban a felnőtt csapat teljesítményéről.

Véleményem szerint egy elég jó őszi idényt zártunk. Remélhetőleg a rangsoron az első öt között végzünk, ami egy elég helytálló eredmény, de sajnos lehetett volna jobb is, ha arra gondolok, hogy hazai pályán kétszer döntetlent játszottunk Illyefalva és Bereck csapatával, idegenben pedig az utolsó percben kaptunk ki Baróton, de ami még sajnálatosabb, hogy Papolcon a bírok áldozatai voltunk.

Én személy szerint teljesen meg vagyok elégedve a játékosaink teljesítményeivel, akik lelkesen dolgoztak és meghallgatták tanácsaimat.

Játékoskeretünk a következő: Gecse Albert, Gazda Botond, Crivat Ionel – kapusok;

Páll Zakariás, Sansui Levente, Tóth Alfréd, Tóth Gábor, Barabás Szabolcs, Vajda Zsolt – védők; Tibescu Levente, Ferencz Attila, Kelemen Attila, Tarcsi Jenő, Gazda József, Furus Tihamér – középpályások; Nagy Károly, Tóth Tihamér, Szekrény Albert, Fogarasi Csaba – csatárok. Játszottak még egypár mérkőzést az ifjúságiaktól: Kelemen Zoltán és Tóth Botond. Igaz, az őszi idénytől távozott csapatunkból Kovács Szabolcs, aki Bákóba igazolt. Szabi nagyon hiányzott, de sok sikert kívánunk neki, és reméljük, hogy még lesz, aki követi őt, mert ifjúsági csapatunk a megye legjobbja, legalábbis az őszi idényben.

Végezetül köszönetet mondok mindazoknak, akik segítik csapatunkat anyagilag, jótanácsokkal és nagy lelkesedéssel mindig mellettünk állnak.

Külön kiemelve köszönetet mondok a csapat nevében Pénzes Zoltánnak, a csapat atyjának, aki az ozsdolai futballklubnak is él. Hajrá, Ozsdola! - Gazda József.

Jómagam az ifjúsági csapattal foglalkozom az őszi fordulótól kezdődően, őket próbálom egypár gondolattal elemezni. Tizenöt mérkőzésből tizenhárom nyereség, mindössze két elvesztett mérkőzés; az első Kézdivásárhelyen, a második Szitabodzán, egy kis szerencsével mind a két helyen pontot vagy esetleg pontokat is hozhattunk volna. Felsorolom az ifjúsági csapat tagjait: Bögözi Ferenc – kapus; Kelemen Zoltán, Bencze Róbert Zsolt, Bîrsan János, Gondos Károly – hátvédek; Tarcsi Zalán, Szabó Zsolt, Bögözi Imre, Paragina Nicolae Cristian, Sansui Dumitru, Csákány Gellért, Erdei Attila – középpályások; Tóth Botond, Szabó Levente, Mojzi Szabolcs, Furus Gyula – csatárok. Tóth Botond a csapat gólgyárosa, a Zágon elleni mérkőzésen egymaga kilenc gólt szerzett. Külön kiemelném a mindössze tizenkét éves Szabó Leventét, akiről, ha így folytatja, még sokat fogunk hallani. Mint ahogy már az első beszámolómban említettem, nagyon sok tehetséges gyermek van, most úgy érzem, érdemes velük foglalkozni, és meg vagyok győződve, hogy “ többre is képesek ”. Ezt a szót megragadva, a tavasz folyamán el is várom tőlük a jobb teljesítményt, gondolom, nem fogok bennük csalódni. Az őszi bajnokság végeztével remélem, minél hamarabb használhatjuk a sportcsarnokunkat, hogy ne legyen nagy kimaradás az őszi és tavaszi bajnokság között. Megköszönöm a szülőknek, hogy engedték a gyermekeket sportolni; végül nektek fiúk, hogy komolyan vettétek és minden mérkőzésen a legjavát adtátok, és mindig győzni akartatok; meg is lett az eredménye, őszi bajnokok vagytok!!!

Több türelmet kérünk a szurkolóktól, mert szerintem mindig győzni akar egy csapat, kerülni kell a balhékat, mert hatalmasak a büntetések, és sajnos utolsó figyelmeztetésben van az egyesületünk.

Az őszi bajnokság befejeztével minden játékosnak jó pihenést, a tavaszi fordulóban még lelkesebb hozzáállást kívánok, a szurkolóknak köszönjük a jószándékú buzdítást, a sportvezetőknek köszönjük a sok segítséget; és így karácsony közeledtével minden ozsdolai sportbarátnak kellemes ünnepeket kívánok!

Tisztelettel Nagy Károly

Motoros élet Ozsdolán

Köszöntöm az ozsdolai újság olvasóit, nem utolsó sorban a szerkesztő társulatot, hogy meg próbálják szólaltatni falunk érdekességeit is. Ördög István vagyok, ismerős mindenki számára úgy gondolom, kinek így - kinek úgy…

Megpróbálom a motorsport-életet a falunak bemutatni, megkedveltetni is, habár többen a negatív oldalát ismerik a motorozásnak. Több éven át képviseltem falunkat a Román Karting Bajnokságban, amiről keveset tud a falu, mert több csapat színeiben versenyeztem: Kézdiv. VASAS, gyulafehérvári MOTORSPORT ALBA, bukaresti BADSI RACING, AMCKART Bucuresti, így Ozsdola neve ritkábban hangzott el, de soha nem szégyeltem ozsdolai lakosként nyilatkozni versenyeken, díjkiosztó ünnepségeken. 2OO4-től lányom, Ördög Mercedes vette át a folytatást, vele foglalkozom, ő is a Román Karting Szövetség által leigazolt versenyző, őt is mindig az ozsdolai általános iskola tanulójaként emlegetik a versenyeken. Pár éve megalapítottam az ORTRACING sportegyesületet, ozsdolai címen bejelentve. Falunk domborzati helyzete utalt arra, hogy már régóta elképzeltem egy terepmotorpályát, amit a tavaly decemberben elkezdtem építeni. Elején vagyunk az egésznek, de igyekszünk felzárkózni a többi országszerte ismerős pálya tevékenységéhez. Alig egy éve sikerült egy 7OO m-es pályát létrehozni, már került is támogató hozzá, az Ozsdolán működő GEORGE KFT tulajdonosa, Toth György, aki vállalta a pálya támogatását és megpróbáljuk együtt működtetni. Versenyeket, rendezvényeket akarunk hozni a falunak, látványt nyújtani a nézőknek erről a különleges extrém sportról. Be akarjuk sorolni a Román Motor Szövetség által kiírt versenynaptárba, minél hamarabb.

Gyerekeknek, fiataloknak nyújtana lehetőséget a motorozás elsajátításához biztonságban, nem pedig az utcákon alkalmazott helytelen és veszélyes motorvezetéshez. Minden verseny vagy rendezvény újabb és újabb vendégeket hoz a faluba, és hírnevet is szerez Ozsdolának. Már az elmúlt nyáron több idegen használta a pályát, több hétvégén, itt szálltak meg 2-3 napon át, akik még többször vissza szeretnének látogatni, újabb barátokkal. Utolsó bekezdésként a faluközösséghez szólnék, hogy ne a falu között ‘’burrogó’’ motorozókkal tévesszék össze ezt a műfajt, ez nem erről szól, ez egy civilizált körben zajló sportág. Így szeretném ezt a falunak bemutatni, és folytatni hosszú távon.

Ördög István

Kiadja: Pro Ozsdola Intertnikus Egyesület

MunKatársaK: Dáni Ildikó,

Mátyás Júlia-Katalin,

Vitályos Zsolt

Készült: Szentegyházán, a RotaPrint nyomdában